Érdekesek az emberi kapcsolatok. Jönnek, mennek az emberek az életünkben. Kényük-kedvük szerint. Van aki sokáig marad, belak egy helyet és részünkké válik, míg mások kipróbálják, fészkelődnek, forgolódnak, majd továbbállnak. Mi pedig elraktározunk egy-egy kézlenyomatot, mosolyt, hangszínt, arcrezdülést, mozdulatot, érintést, illatot. Oykor mélyebbet, olykor halványat, alig érzékelhetőt. Így van ez velünk au pairekkel is. Tegnap ugyanis meglátogatott minket a 2 előző au pair, Saskia és Isabelle. Saskiát alig várták a gyerkőcök, Isabellet viszont Alina meg sem ismerte... . Pedig ő volt itt előttem és mindketten 3-3 hónapot töltöttek itt. Jó volt, hogy jöttek voltak a lányok, nagyon feldobták a napomat. Bár ők is elámultak mikor meséltem, hogy a baba ahogy nő egyre több a felelősség vele is és ugyanannyi fizut kapok, mint ők kaptak annak idején és más kompenzáció sincs. Szerencsére csak 1 hónapot töltök velük amikor mindannyian itthon lesznek, bár asszem az is elég lesz.
Nem sok minden történik mostanában. Már május van, ami azt jelenti, hogy lassan megyek haza egy hétre, aztán ha visszajöttem, már június vége. Pancsolás, kitombolom magam a mediterrán nyárban, aztán vár Párizs és az oldenburgi hőség :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése