Most már 2. nap Párizsban... . Otthagytam kicsiny családom. Először kicsit fájó szívvel, mikor Anyuka elmesélt egy reggeli storyt: ébreszti a gyerekeket, aztán mégegyszer elmondta, hogy: hát Sofia elutazik, de most már végleg és szeptembertől egy új lány jön a helyére. Anyuka feltette a nagy kérdést a gyerkőcöknek, főleg a kritikus Sergi válaszát méltatva: milyen legyen az új au pair? mint Saskia, Isabelle vagy Sofia. Sergi rávágta gondolkodás nélkül: Sofia. Hát mikor ezt anyuka elmesélte, la Sofia szeme könnybe lábadt és a búcsúebéd kellős közepén elkezdte itatni az étterem egereit :D . Anyuka mondta, h ez nem azt jelzi, h kicsit szeretett, hanem nagyon megszeretett ezalatt az idő alatt. Mert Alina miatt sosem aggódik, ő bújik mindenkihez, a baba miatt meg pláne. Sergi a kritikus ezt illetően.
A busz félórát késett. A hangulat eléggé balkáni volt... . Rengeteg fekete, kellemetlen szagok, de legalább kényelmes volt.
Párizs, az Párizs változatlanul. A szállásunk a Hostal du Commerceben van, nagyon hangulatos kis hotel a Notre Dametól karnyújtásnyira. Tegnap 5-től este 11-ig a várost róttuk, Szajna-parttól szirupos rózsaszín felhőcskés naplementés Eiffel-tornyos mindenes estével. Megkaptam életem legszebb szülinapi ajándékát is :)
Ma irány a Louvre!
Pusszantááás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése